molnare60@gmail.com  |  +36 20 255 1088
Follow us :-

Táplálkozás

A táplálkozás kérdése ma kész "háborús övezet". Nézetek, irányzatok csapnak össze, mindenki a 
magáéra esküszik. Vegyes, vegetáriánus, paleo, ilyen -olyan diéta..., végtelen a számuk. 
Az egymástól sokszor merőben eltérő állítások, kutatási eredmények és reklámok között igen
nehéz eligazodni. 
Fontos azonban, hogy ne az éppen soronlévő legnépszerűbbet kövessük és ne is csak a
"derékbőségünk" döntsön. Tartózkodjunk a vad fogyókúráktól, a "csoda kapszuláktól", inkább 
kiegyensúlyozott és mértékletes táplálkozás kialakítására törekedjünk.

Mindig vegyük figyelembe egészségi állapotunkat, korunkat, életvitelünket, a környezeti 
adottságokat (az aktuális évszakokat), a szezonális alapanyagokat, stb. 
Saját személyes igényeinkhez és lehetőségeinkhez szabjuk étrendünket.

Próbáljuk meg a természet törvényein belül maradni, hallgassunk belső sugallatunkra és tartsuk 
meg józan "paraszti" eszünket.

Ne feledkezzünk meg az EGÉSZ-ség többi "alapkövéről" sem! A mozgásról, a helyes gondolkodásról és 
a belső harmóniáról.

A CUKROKRÓL

Fontos megérteni, hogy a csomagolt cukrok között legfeljebb rossz, vagy kevésbé rossz létezik.

Kristálycukor, barna cukor, nádcukor, melasz. A kínálat óriási, és az egészségtudatos fogyasztó igyekszik jól választani. Feltéve, hogy a cukor esetében ilyesmi szóba jöhet egyáltalán. 

Bármelyikről is beszélünk, mindegyik cukor.

Az emberi szervezet egyáltalán nincs felkészülve olyan mennyiségű cukor feldolgozására, amit egy átlagember ma elfogyaszt.

A boltban kapható termékek a testből vonják ki a lebontáshoz szükséges B-vitamint és más mikro tápanyagokat, ezzel hiánybetegségeket idéznek elő. Erősen savasítják a szervezet kémhatását, így a csontokból kivont kalciummal és ásványi sókkal kénytelen kompenzálni a testünk. A bűnlajstromot még folytathatnánk tovább, de nézzük meg, miben különböznek egymástól a különböző termékek – és melyek azok, amik kevésbé károsak az egészségünkre. De mielőtt végig néznénk a cukrokat, még egy kérdést vizsgáljunk meg.

Okoz-e függőséget a cukor?

Széleskörű kutatások folynak, egyre több megállapítás lát napvilágot. Erről számos cikk olvasható a neten. A túlzott cukorfogyasztás azonban több problémát okozhat a szervezetben, bizonyos szempontból függőség is kialakulhat.

Hogyan készül?

A leggyakrabban használt fehér cukrot nálunk a cukorrépából nyerik ki, a világ cukortermelésének alapanyaga 70%-ban viszont a cukornád.

A módszer mindkét esetben ugyanaz: a felszeletelt növényt áztatják, kipréselik, majd mésszel tisztítják – ilyenkor a szennyeződésekkel együtt minden szerves anyagot is kivonnak a cukros oldatból, végül további tisztítási és finomítási eljárások során nyeri el sűrű szirup formáját. Ezt egy kis rásegítéssel kristályosítják, majd megszárítják, és így kapjuk a kristálycukrot, majd a porcukrot. 

Tényleg jobb a barna cukor?

Sajnos nem. Sokan úgy gondolják, hogy a melaszos vagy barna színű cukor tartalmaz bizonyos tápanyagokat, amiket a fehér cukor nem, vagy hogy ez valamilyen természetesebb formája a cukornak. A barna cukor gyártása csupán a legutolsó fázisban tér el a fehér cukorétól. A finomítás utáni utolsó sűrítések során visszamaradt oldat a melasz, aminek azért van valamennyi ásványi anyag tartalma – ezt keverik a finomított cukorhoz, és ez adja ragacsos állagát, jellegzetes ízét és sötétbarna színét. 

Manapság sokszor még melasz sem kell a sűrű barna cukorhoz: egyszerűen sziruppal, színezőanyaggal és aromával készítik el. Ennél nem járt jobban a pergő szemű barna cukor sem, hiszen csak a színezőanyagtól, a sziruptól és a szárítás mennyiségétől függ a kész barna cukor állaga és árnyalata.  

Nádcukor

Általában bio boltokban kapható valódi nádcukor, ami nem keverendő össze a nagykristályosra szárított, melaszos finomított cukrokkal. Úgy készül, hogy a megtisztított cukornádat kipréselik, és a kapott léből gőzzel készítenek granulátumot. Mivel nem finomítják, említésre méltó mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, valamint a cukornádból származó ásványi anyagokat.  

Fruktóz

Más néven gyümölcscukor. Bár szerkezetileg megegyezik a gyümölcsökben található cukorral, innen csak a nevét kapta, ugyanis kukoricából állítják elő. A kristályos fruktóz úgy húsz éve kedvelt élelmiszeripari alapanyag. Lassabban szívódik fel, mint a sima cukor, viszont jóval gyorsabban, mintha gyümölcsben fogyasztanánk. A gyümölccsel bevitnek (rosttal, aminósavakkal, stb.) egész más az élettani hatása.

Fruktóz-szirup

Hívják kukoricaszirupnak, invertcukornak, és még nagyon sok néven találhatjuk meg az élelmiszerek címkéjén. Úgy készül, hogy a szacharózt lebontják glükózra és fruktózra, így a szirup édesebb lesz, mint a sima cukor, ráadásul folyékony állagú. Az élelmiszeripar különösen kedveli, megtalálhatjuk az üdítőitalokban, a kekszekben, a fagylaltban, de még a felvágottakban, a mirelit pizzatésztában, a hamburgerben (szinte az összes élelmiszerben benne van, ízfokozóként is használják). Sajnos a mézek egy részében is. Amikor azt halljuk, hogy ma az ember túl sok cukrot fogyaszt, ez nem csak a kávéba kanalazott cukrot jelenti. A bevitel nagy része invertcukor formájában kerül a szervezetébe a készételek által.

Megj.: A tömeges, kóros elhízást attól az időtől kezdve megfigyelték meg, mikor a fruktóz-szirup bekerült az élelmiszeriparba. Könnyen keverhető bármilyen termékbe, nem csak édesítésre, hanem ízfokozóként is alkalmazzák. Így szinte minden élelmiszerbe belekerül, beleértve a hústermékeket is. A kukoricából nagyon olcsón lehet cukrot előállítani. A máj azonban ebből a fruktózból zsírt állít elő.

Szőlőcukor

A nevével ellentétben ezt is kukoricából, vagy pedig burgonyából nyerik. Leginkább sportolóknak szokták ajánlani fogyasztását, mivel már a nyálban lebomlik, és gyorsan felpörgeti a szervezetet. Pont emiatt káros is, hiszen pillanatok alatt emeli meg a vércukorszintet, ami nagy teher az inzulinháztartás számára.

Méz

Technikailag ez is cukor. Viszont teljesen természetes. Édesebb a cukornál, lassabban szívódik fel, glikémiás indexe fajtától függően fele a cukorénak. A natúr méz rengeteg tápanyagot tartalmaz, enzimjei egyedülálló táplálékká teszik. Hő hatására viszont az enzimek – valamint a tápanyagok egy része – elbomlik, így “nyersen” hasznos igazán. 

A méz fogyasztása viszont az immunrendszerre  gyakorolt stimuláló hatása miatt, bizonyos betegségeknél nem ajánlott.  

A magyar mézek nagyon jó minőségűek. Inkább megbízható helyről, termelőtől vásároljunk mézet. 

Datolyacukor

Szárított datolyából állítják elő, és nagyon jól édesíti az ételeket. Ugyanakkor nem oldódik fel úgy, mint a finomított cukor, hiszen nem finomított – így felhasználása korlátozott. Ahogy a méz, ez is édesebb, mint a cukor, lassabban szívódik fel, és tartalmaz hasznos tápanyagokat, ellenben meglehetősen drága.  

Agavé nektár

Az agavé növényből (ami többek között a tequila alapanyaga) nyerik. Préselés után hőkezelik, ezzel hidrolizálják a cukrot. Összetétele szerint nagyrészt fruktózból és kisebb részben glükózból áll. A vas-, kálium-, magnézium- és kalciumtartalmától függően világostól a sötétbarnáig terjed a színe fajtától függően, állaga valamivel hígabb, mint a méz. 42%-kal édesebb, mint a cukor, viszont a kalóriaértéke ugyanannyi, így az édesebb ízt kevesebb kalóriával is el lehet érni. Glikémiás indexe körülbelül a fele a cukorénak, tehát lassabban emeli meg a vércukorszintet. Ásványi anyag tartalmát kivéve a szervezetre gyakorolt hatása nem sokban különbözik a kukoricasziruptól. 

Nyírfacukor

Más néven xilit vagy xylitol. Leggyakrabban kukoricarostból vagy nyírfakéregből állítják elő. Cukoralkoholnak minősül, így csak kis része szívódik fel, ezért nem terheli az inzulinháztartást. Glikémiás indexe minössze 7, szemben a kristálycukor 68-as GI-jével. A cukorhoz hasonlóan használható, könnyen oldódik, viszont mivel nem táplálja a gombákat, élesztős tészták elkészítéséhez nem alkalmas. Az egyetlen hátránya, hogy cukoralkohol lévén hasmenést okozhat, ha túl sokat használunk belőle.

Stevia, vagy sztívia

Bár egyáltalán nem cukor, mégis a legjobb természetes édesítőszer. Por, vagy oldat formában készítik. A stevia nevű növényből vonják ki, különböző vegyületei 12-szer, vagy akár 300-szor édesebbek, mint a cukor. A süteményben fizikailag ugyan nem fogja létrehozni azokat a változásokat, amiket a cukor, viszont nem csak ártalmatlan, hanem kifejezetten gyógynövénynek minősül.

Az egyetlen hátránya jellegzetes íze, amit különböző gyártók különböző sikerrel tudtak kiküszöbölni a sztíviás édesítőszerek esetében. Szintén nem tartozik az olcsó termékek közé, viszont nagyon keveset kell használni belőle. Egyáltalán nem emeli meg a vércukorszintet, nincs kalóriatartalma, és számos kedvező hatása van a szervezetre. Érdemes egy kicsit kutatni, míg megtaláljuk a számunkra kellemes ízű sztíviát. 

 A rossz hír, hogy nem csak a cukor szót kell keresni a teremékeken

Számtalan kifejezés a hozzáadott cukor tartalomra utal: cukor, szőlőcukor, barna-cukor, nádcukor, invertcukor, méz, szacharóz, melasz, glükóz, fruktóz, dextróz, maltóz, laktóz, szirupok közül: glükóz-fruktóz szirup, magas-fruktóztartalmú kukoricaszirup (HFCS), kukoricaszirup, keményítőszirup, juharszirup, agave szirup, rizsszirup…

Ha egy csomag listáján több, mint 4 név szerepel, vagy több, mint 4 gramm cukrot tartalmaz, akkor nem éri meg a kalóriákat.

forrás: antalvali.com

A nap folyamán, az összes élelmiszerrel bevitt együttes cukormennyiséget kell kell figyelembe vennünk. 

Mint mindenben, a cukor fogyasztásánál is,  a MÉRTÉKLETESSÉG, a kulcsszó!

Olvass tovább
A ZSÍROKRÓL

Van egészséges zsír? Telített, vagy telítetlen zsír? Mi a különbség köztük? Miért jó az egyik, és miért káros a másik?

A zsiradékok jelentős energia-forrásként szerepelnek ételeinkben. Magyarország népességének nagy része a szükséges zsiradékot húsok, pástétomok, szalonnák, majd a süteményekben található zsírok formájában veszi magához. Ez nem mondható optimálisnak, és minden bizonnyal ezek mennyisége több, mint a napi kalória-igény maximum 30%-a.

Természetesen szükségünk van a különböző zsírféleségekre az agyműködéshez, a hormonális szabályozáshoz, valamint a sejtmembránok felépítéséhez. De egyáltalán nem mindegy, milyen zsírból fedezzük a szükségletet! Bizonyára hallottunk már a zsírok kétféle fajtájáról: telített, és telítetlen zsírról, de biztos, hogy el tudjuk különíteni őket, és felismerjük-e élelmiszereinkben azokat?

De mitől telített, vagy telítetlen a zsír?

A zsiradékok zsírsavakból állnak, melyek kémiai kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ezeknek a kémiai kötéseknek a minőségétől függ, hogy a kiszemelt zsír melyik csoportba tartozik.

Vannak olyan zsírfélék, melyek zsírmolekulái egyszeres kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ezek a telített zsírok, és általánosan elmondható róluk, hogy jelentősen károsítják a szív- keringési rendszert (elsősorban azért, mert jóval többet fogyasztunk belőlük a kelleténél). Ez felelős a magas koleszterinszintért, a túlsúlyért, érelzáródásért. Leginkább az állati eredetű zsiradékok tartoznak ide, valamint a mostanában előszeretettel használt növényi eredetű pálmazsír, és kókusz-zsír. Rejtett formában előfordulnak pl. a húskészítményekben, de a kemény sajtokban is. Jellemzőjük, hogy szobahőmérsékleten is szilárd halmazállapotúak.

Alapból nem volna velük olyan nagy gond, ha betartanánk az optimális arányt, 1:3 a telített és telítetlen zsírsavak fogyasztásából. Sajnos manapság kb. 20:1 arány jellemző, és ez jelenti a legnagyobb problémát. Ráadásul a telített zsírok kétszer olyan erős koleszterinszint növelő hatással bírnak a telítetlen zsírok csökkentő hatásával szemben.

Ennek ellenére sajnos nem mondható el, hogy minden növényi olaj egészséges, mert feldolgozás közben az értékes olajoknak megváltozik a természetes szerkezete. Ez alapján megkülönböztetünk cisz-zsírokat, melyek természetes formájúak, és transz-zsírt, melyek a mesterséges, átalakított zsírféleségek. Lehetőleg kerüljük a transz-zsírokat!

A telítetlen zsírsavak kémiai kötései között legalább egy kettős kötést találunk – egyszeresen telítetlen zsírok-, de akadnak olyanok is, melyek kettő, vagy még több kettős kötéssel rendelkeznek –többszörösen telítetlen zsírok-. Általában a hidegen sajtolt növényi olajok, és a halolaj bír ilyen kémiai kötéssel. A telítetlen zsírok segítenek leoldani az érfalakról a lerakódást, csökkentik a koleszterin-szintet, vagyis általában ellentétesen működnek a telített zsírok egészségkárosító hatásaival szemben.

A legegészségesebb képviselői az olíva-, lenmag-, repceolaj, illetve az olajos magvak (dió, mogyoró, tökmag, mandula).

Néhány éve még a repceolaj a konyhánk mindennapi alapanyaga volt, olcsóbb is volt a napraforgóolajnál. Ugyan volt egy jellegzetes aromája (de hát az olívának is van).                          Ma már ez is, drágább “bio” termékké avanzsált. Pedig ezt az olcsó olajat, nem csak “üzemanyagként” kellene használnunk (főleg a konyhánk által kedvelt, bő zsírt igénylő fogásoknál)…

Meglepő módon a gyümölcsök, és zöldségek is tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat, különösen a bogyós termésűek héjában találunk sokat. Összességében elmondható, hogy nagyon jót teszünk szervezetünknek azzal, ha igyekszünk radikálisan átalakítani zsírfogyasztásunkat, és a fogyasztási arányt a telítetlen –cisz- zsírok oldalára billentjük.                                                 (forrás: vitaminstation.hu)

Az állati eredetű zsírok közül a kacsazsír, majd a libazsír a legkönnyebben emészthető, ezeknek a legjobb a telített és telítetlen zsírsav aránya. 

Miért beszélünk annyit az omega zsírsavakról?

Az omega-3 (n-3) típus nagy része esszenciális zsírsav, ami azt jelenti, hogy szervezetünk nem képes előállítani, így csak táplálkozás útján juthatunk hozzá. Legismertebb képviselői az eikozapentaénsav (EPA), a dokozahexaénsav (DHA) és az alfa-linolénsav (ALA). Az omega-6 (n-6) zsírsavak közül esszenciális  a linolsav és az arachidonsav. 

Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak nemcsak önmagukban számítanak, hanem a kettő egyensúlya is igen lényeges – ugyanis együttesen szabályozzák a prosztaglandinok szintjét; ezek létfontosságú, hormonokhoz hasonló anyagok, melyek testünk fő szervrendszereinek megfelelő működésében vesznek részt. A prosztaglandinok szükségesek a szív- és érrendszer, az immunrendszer, az idegrendszer folyamataihoz. A fájdalomra adott reakciók és a gyulladásos folyamatok kimenetele is függ a prosztaglandinok egyensúlyától. Az esszenciális zsírsavak elősegítik a sejtmembrán visszaépítését, illetve megerősödését, így védik azt a káros behatásoktól.
Az esszenciális zsírsavak érintettek az energiatermelésben és a vérben történő oxigénszállításban is, a növekedésben, a sejtosztódásban, a sejtek közti kommunikációban és a hormontermelés szabályozásában is.

Az omega-3- és omega-6-zsírsavak fogyasztása 1:3 – 1:5 arányban javasolt, az OÉTI vizsgálata szerint hazánkban ez az arány akár 1:30 is lehet, aminek igen komoly veszélyei lehetnek.

Az omega-3 zsírsav pótlásához: tengeri halakat (pl. makréla, hering, szardínia, lazac) és hazai halakat (pl. busa), algát, moszatokat, lenmagolajat, repceolajat, olajos magvak egy részét (pl. mandula, pekándió, dió) és az ezekből készült olajokat (pl. dióolaj) fogyasszuk. (Omega-6 pótlására nincs szükség, mert általában a sokszorosát visszük be így is a kívánatosnak.)

Érdemes megemlíteni, hogy az olajok összetétele komoly különbségeket mutat. A lenmagolaj az egyetlen olajfajta, amely több n-3 zsírsavat tartalmaz, mint n-6-ot. A repceolajban közel azonos a mennyiségük (1:2 arányú), a kenderolaj 1:3 arányt mutat, míg a dióolaj 1:6-ot, az olívaolaj 1:11-et, a kukoricacsíra-olaj 1:50-et és a jól ismert napraforgóolaj 1:120-at.                     (forrás:hazipatika.com)

Olvass tovább

EGY TERMÉSZETES B VITAMIN FORRÁS: A SÖRÉLESZTŐ

Egyszerű, de csodát teszSzép bőr, egészséges haj és körmök, plusz energia, mindezt pedig egy egyszerű termékkel, mégpedig sörélesztővel. 

Régóta hallhatjuk már, hogy mennyire egészségesek a csírázó magvak és azok csírái, mivel tartalmazza a növény növekedésének első fázisához szükséges extra energiát és nyomelemeket. Így rendkívüli koncentrációban találhatók benne fehérjék és különféle ásványi anyagok.

A sörélesztőgombák ezen a tápanyagokban egyedülállóan gazdag táptalajon tenyésznek, ettől lesz a malátán nevelt majd elölt gombatenyészetből létrehozott sörélesztőpor, vagy akár pehely is olyan különleges.

Az élelmiszeriparban, sőt saját konyhánkban is gyakran találkozhatunk különböző élesztőfélékkel, amelyek voltaképpen mikroszkopikus méretű, a gombák családjához tartozó élőlények, illetve gyakran ezek megfelelő eljárásokkal elölt tenyészetei. A sörélesztő is az élesztőfélék közé tartozik, de nagymértékben különbözik többi “rokonától”, mivel árpán vagy komlón nevelik. A legjobb minőségű sörélesztőt malátán, azaz kicsírázott árpán tenyésztik, majd a tenyészetet hőkezeléssel elölik.

A sörélesztőt nem szabad összekevernünk a sütőiparban és az otthoni sütésnél alkalmazott élesztőkkel. Magának a sörélesztő pehelynek egyáltalán nincsen erjesztő képessége, ami természetesen ebben az esetben kifejezetten előnynek számít. A szárítása során inaktiválódik, ugyanakkor megtartja bámulatos vitamin és ásványi anyag készletét. A jobb fajta pelyheknél a gyártás során az élesztőre jellemző kesernyés íz is eltűnik, így a végtermék még akár ízesítheti is ételeinket és növeli azok élvezeti értékét. A sörélesztőpelyhet egy egysejtű gombából, a Saccharomyces cerevisiae -ből készítik. Ezt a gomba fajt kifejezetten étrend kiegészítőkben való felhasználásra is szaporítják, gabonákon. Pehely formájában a sörélesztő már nem tartalmaz élő gombákat, így candida-kúrán lévők is fogyaszthatják.

Fehérjék, vitaminok, nyomelemek

A sörélesztő közel 50%-ban tartalmaz természetes fehérjét, és megtalálhatók benne az úgynevezett esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak, vagyis a fehérjék azon építőkövei, melyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért külső forrásból kell pótolni őket. Másik különleges tulajdonsága az, hogy nagyon gazdag nukleinsavakban (100 g fehérjére 2,53 g nukleinsav jut), ami elősegíti a fehérjék optimális felszívódását. Egy vegyes étrenden élő számára, a magasabb fehérjebevitel miatt, ez nem elhanyagolható tulajdonság.(Egy húst és tejtermékeket fogyasztó ember sokkal több fehérjét visz be szervezetébe, mint egy növényi étrenden élő, azonban ez a nagy mennyiségű fehérje rothadásnak indul a szervezetben.)

A sörélesztő egy vitamin kincsesbánya. Rendkívül könnyen hasznosuló fehérjetartalma mellett a sörélesztőben megtalálható szinte az összes B-vitamin. Található benne B-komplex, ami tartalmaz B1 vitamint (thiamin), B2 vitamint (riboflavin), B3 vitamint(niacin), B5 vitamint (pantoténsav), B6 vitamint (piridoxin), B9 vitamint (folsav), és H vagy B7 vitamint (biotin).  Sok esetben a B12-vitamin is. Ezek segítenek a szénhidrátok, zsírok, fehérjék lebontásában. Ezek a vitaminok pont a szervezet számára megfelelő arányban találhatóak a sörélesztőben, így kedvező élettani hatásaik kiegészítik egymást. Számos nyomelemet is tartalmaz, például vasat, mangánt, rezet, cinket, szelént, foszfort, kalciumot, krómot, jódot és magnéziumot. Ezek a nyomelemek aminosavakhoz kötve találhatók meg a sörélesztőben, ez pontosan az a forma, amelyben a szervezet azonnal hasznosítani tudja őket.

A sörélesztő erősíti immunrendszerünket, jó hatással van az idegrendszerre.Hatásos lehet székrekedés esetén is, mivel segíti az emésztést. Javítja a máj működését, így hozzájárul a méregtelenítéshez.

A sörélesztő erősíti a szöveteket és az izmokat, valósággal új életre kelti a szervezetet. Szebbé és egészségesebbé teszi a hajszálakat, rugalmasabbá a bőrt, csökkenti a fáradékonyságot, és emeli az egész szervezet állóképességét. Krómtartalma segít csökkenti az inzulinigényt, mivel hatékonyabbá teszi az inzulin-felhasználást. (Valószínűleg a sörélesztő a létező legjobb természetes krómforrás.)

Mindennapi táplálkozásunk része

Nagyon sokféle módon felhasználható arra, hogy ételeinket egészségesebbé és ízletesebbé varázsolja. Nem véletlen, hogy egyre több táplálkozástudományi szakember tanácsolja azt, hogy a sörélesztőt ugyanúgy mindennapi táplálkozásunk szerves részévé tegyük, mint a kenyeret vagy a zöldségeket. 

Használhatjuk: tésztaételekhez, szószokhoz, mártásokhoz, mártogatósokhoz, egytálételekhez, levesekhez is, vagy akár vajas kenyérre szórva. A  vegánok kifejezetten kedvelik sajtos ízvilága miatt, így felhasználják olyan ételekhez, amiben szerepel sajt eredetileg.

Létezik ételekbe keverhető, nem keserű sörélesztő, pehely formában, amely könnyebben hasznosíthatóvá teszi az ételekben található fehérjéket, így növeli a tápértéküket. Mellékhatások nélküli tartósító hatással is bír, és segít megóvni a vitaminokat és egyes zsírsavakat a lebomlástól. Az igazán jó minőségű sörélesztőtermékeket speciális eljárással kezelik, amely eltávolítja a sörélesztő jellegzetes keserű ízét, így ízfokozó jellege miatt növeli a vele készült ételek élvezeti értékét.

Csodát tesz a pattanásos bőrrel:

A sörélesztővel készült pakolás remek ellenszer a homlok pattanásai ellen is. Több hasznos tulajdonság is egyesül a keverékben: a joghurt vagy kefir helyrebillenti a bőr savháztartását, a méz pedig amellett, hogy gyulladáscsökkentő, valóságos vitaminbomba.

Erre lesz szükséged:

  • •   1 evőkanál sörélesztőpor
  • •   két evőkanál kefir vagy natúr joghurt
  • •   1 teáskanál méz

Adagold a hozzávalókat egy tiszta tálba, és alaposan keverd össze őket. Tisztítsd meg a homlokodat, majd vidd fel rá a pakolást, és hagyd fent 15-20 percig – attól függően, mennyire súlyos a helyzet. A hatóidő leteltével öblítsd le a kence maradványait langyos vízzel, és töröld szárazra a bőröd.

Olvass tovább

A DIÉTÁRÓL ÁLTALÁBAN

Nem minden diéta jelent megvonást, lemondást és “íztelen, ehetetlen” ételeket, melyek hallatán, mindig másnapra toljuk át diétánk megkezdését.

A másnap rendszerint nem jön el, úgy hogy itt, a mában tömjük tele a szervezetünket minden olyannal, amitől nem sok idő elteltével, az működésképtelenné válik. Bánjunk jobban magunkkal, testünkkel és válasszuk a mai napot, ne pedig a holnapot.

A diéta szó elrettentő a legtöbb enni szerető ember számára, pedig a szó eredeti jelentésétől, „élet – életmód” szavaktól, ugye senkire nem jöhet hidegrázás. Ha itt sikerült elűzni a gyomor-pánikot, kezdjünk beszélni a DIÉTÁ-ról, ami nem elsősorban fogyókúrát jelent, hanem olyan kiegyensúlyozott táplálkozást, mely hosszú távon óvja egészségünket (ez lenne az elsődleges szerepe valamennyi diétának), testmozgással egybekötve pedig, segíti elérni az ideális testsúlyt, legyen szó testtömeg növeléséről, vagy csökkentéséről.

Egy diéta akkor egészségjavító hatású, ha a helyes étkezési szokások bevezetéséhez nyit teret. Akkor hatásos és követhető, ha valóban az Emberre szabott, az Emberért készült, nem “divatból”, vagy egy új termék csábító reklámja miatt kezdünk neki.

forrás: antalvali.com

Olvass tovább

KOLLÁTH REGGELI

Mindenkinek ajánlott, akár beteg, akár egészséges, jó élettani hatása miatt (rosttartalom, vitamin, ásványi anyag, telítetlen olajak, szénhidrát, enzimek, aminosavak).

Hozzávalók:
• 3-4 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza (vagy rozsliszt, esetleg zabpehely)
• 1,5 dkg aszalt gyümölcs (eldarabolva)
• 10 dkg idénygyümölcs
• 1 kk. méz
• 1ek. dió, mandula, lenmag…stb. magok (ízlés és állapot szerint)
• 1-2 k. citromlé

Elkészítés:
Este 1 deci vízben (Soha nem tejben, vagy tejfélében!) 3-4 dkg (3-4 evőkanálnyi) teljes kiőrlésű tönkölybúzát – vagy rozslisztet – vagy zabpelyhet beáztatunk. Éjszaka megindulnak az enzim folyamatok a beáztatott gabonában. (Ennek is tulajdonítható a Kolláth-reggeli hatása.)
Ugyancsak este, kevés vízbe, áztassunk kb. 1,5 dkg mazsolát- vagy vegyesen- akár többféle apróra vágott aszalt gyümölcsöt: fügét, szilvát, vörös áfonyát, datolyát, sárgabarackot, ananászt, mangót stb. (ízlés és állapot szerint).
Reggel a kettőt öntsük össze egy edénybe, és aprítsuk, vagy reszeljük bele 10 dkg friss gyümölcsöt. Almát, vagy mást (eper, málna, cseresznye, szilva, barack), idény, évszak szerint.
A gyümölcsökből lehetőleg egyszerre csak 1-2 félét tegyünk bele, ha unjuk minden nap mást is lehet (télen pl.: alma, narancs, banán, kivi, grapefruit, stb.).
Adjunk hozzá egy kiskanál mézet (elhagyható), 1 evőkanál apróra vágott magot vegyesen (diót, mandulát, kesudiót, lenmagot, máriatövismagot, stb. ízlés szerint).
Ezen kívül, 1-2 kanál citromlevet.

Nagyon fontos benne a teljes kiőrlésű liszt, vagy zabpehely és a friss gyümölcs!

Ennek a reggelinek igen jótékony hatásai vannak. Csak néhányat emelnék ki a sok közül: nincs gyomortúlterhelés, legalább 4 órán át jóllakottsági érzet ad, segíti az immunrendszert, az emésztést (anyagcsere problémák javulnak), méregtelenít, a vér összetétele javul. A napi rost, ásványi és vitamin szükséglet egy része is bekerül a szervezetbe. Megfelelő táplálkozás mellett az étrend kiegészítők szükségtelenné válhatnak.
Nagyon sok betegségnél segít, javítja az állapotot, közérzetet. Az allergiás eredetű betegségeknél kifejezetten ajánlott.
Természetesen néhány kivételnél oda kell figyelni, pl. liszt érzékenység, cukorbetegség esetén.

Nagyon egészséges, és nem utolsó sorban finom is.
Napközben, más speciális táplálkozással is kombinálhatjuk.
Folyamatosan fogyasztható, kortól függetlenül, semmilyen mellékhatása nincs!

Megjegyzés:
Az aszalt gyümölcsöket és magokat, egyéni igény, állapot (betegség) szerint állíthatjuk össze. (székrekedés, puffadás, esetén: főleg füge, datolya, szilva)

Hogy jótékony hatását érezzük, legalább 1 hónapig fogyasszuk. Természetesen az anyagcserére hamarabb is hatást gyakorolhat.

Olvass tovább

BUDWIG DIÉTAA rák és egyéb súlyos betegségek megelőzésére, kezelésére

A lenmagolajat sikeresen alkalmazzák rák, májműködési zavarok, valamint a 2-es típusú diabétesz betetegségek tüneteinek enyhítésére, gyógyítására. Segít megelőzni a szív infarktust és krónikus gyulladással járó betegségeknél is segíthet. A szervezet sejtjeinek oxigén ellátása javul. Egy természetes és olcsó omega3 forrás.

Dr. Johanna Budwig, PhD, német biokémikus 1951-ben fedezte fel, hogy a rák a sejtek oxigénhiánya miatt lép fel. Ezért a rákos/beteg sejt kívánja a cukrot. Oxigén jelenlétében azonban a rákos sejt a fermentációról vagy visszatér az oxidációs eljárásra, vagy programozott sejthalállal elhal. Ennek számos oka lehet. Rájött arra is, hogy a komoly, rákos betegek vérében, az egészségesekkel ellentétben, bizonyos fontos esszenciális összetevők hiánya mutatkozik, nevezetesen a foszfatidok és egyes lipoproteinek szintje volt alacsony (egészséges emberek vérében magasabb volt az omega-3 zsírsavak szintje, mint a betegekében).

Dr. Johanna Budwig német kutatóorvos 1949-ben már tanulmányozta a zsírokat. Rájött, hogy az addig egyformának hitt zsírok alapvetően két csoportba sorolhatók: telített és telítetlen zsírokra.  Megértette a telített és telítetlen zsírok szerkezeti felépítését valamint a szervezetben betöltött szerepüket. Kidolgozott egy módszert, amelynek lényege, hogy 1 mg zsírból már meg tudta határozni a telítetlen  zsírokat és azok összetételét.  Az elvégzett számtalan kutatás eredménye látványos volt. Budwig doktornő diétája ragyogóan helyt állt. Több mint tíz éves klinikai alkalmazás után emberek ezrein segített, bebizonyosodott, hogy a lenmag kúra sikeres. Sok kitűnő orvos és táplálkozási szakember ma az ő nyomdokaiban lépked.

 A BUDWIG DIÉTA HÁROM ALAPPILLÉRE

Első: hidegen sajtolt lenmagolaj – sovány házi túró alap keverék, melynek elkészíthetjük körözött jellegű sós, csípős, és édes változatát is. Lehet kenyérre kenni, lehet magában, zöldségre téve, salátára, vagy saláta mellett fogyasztani. Ki kell alakítani a megfelelő étrendet, és ennek megfelelően kell lágyabbra vagy kevésbé lágyra készíteni. Lényeg az, hogy ez bekerüljön a család mindennapos étrendjébe!  

  • A túrót egy üveg edénybe teszem, ráöntöm a lenmagolajat (általában 2:1 arány, de el is térhetünk ettől) botmixerrel alaposan összekeverem úgy, hogy a túró az olajat teljesen beigya (szinte habosra). Ha nagyon sűrű a keverék, akkor kis savóval hígítom. Ha ez meg van, csak ezután adhatok hozzá bármi más összetevőt! Ezután belekeverem a frissen, szinte porrá őrölt lenmagot. Ezt követően tetszés szerin tehetek bele fűszereket, magvakat, friss gyümölcsöket.
  • Sós változatnál (pl. só, őrölt chilipaprika, fok-vöröshagyma, dió, mandula…akár száraz, kemény sajtot is lehet hozzá reszelni).
  • Édes változatnál a kiindulás ugyanaz az általános alapmassza, mint amit a sós-csípős változatnál használtunk. Azonban, most édes irányba visszük el az ízeket. Méz, őrölt fahéj, kis szegfűszeg, csipetnyi szerecsendió őrlemény, ánizsmag őrlemény, dió, mandula, aszalt és friss gyümölcsök ízlés szerint. Ez lehet hígabb.

Második: kenyérre kenhető, a vaj és egyéb zsiradék kiváltására (500g kókuszzsír, 250g lenolaj, 1 fej vöröshagyma, 10 gerezd fokhagyma)

Tegyük be a mélyhűtőbe a szükséges mennyiségű hidegen sajtolt lenmag olajat, kb. fél órára. Egy közepes nagyságú hagymát megtisztítunk, félbe, majd apróra vágjuk.  Megtisztítunk kb. 10 fokhagyma gerezdet. A hagymát 100 C fokon tartott kókusz olajon kb. 10 perc alatt, halvány sárgára pirítjuk. Amikor a hagyma darabok széle lassan buborékokat ereszt, és pezsegni kezd, az hőmérséklet 98-105 °C között van.  A 10 perc elteltét követően tegyük hozzá a 10 gerezd fokhagymát, és további 3 percig pirítsuk. Egy szűrővel halásszuk ki a hagyma darabokat, hogy azok ne süljenek tovább. Hagyjuk kicsit hűlni. A hideg, hidegen sajtolt lenmag olajat egy tálba tesszük, és egy alkalmas szűrőn a kókuszzsírt rá csurgatjuk. Jól összekeverjük. Üvegbe tesszük és hűtőszekrényben tarjuk. 

Harmadik: az édesszájúaknak kedvez (frissen őrölt lenmag és méz keveréke)

A méz megakadályozza az őrölt lenmag oxidációját. Két rész őrölt lenmaghoz egy rész mézet kell adni. Kevesebb méz, keményebb anyagot eredményez. A végső határ a 6 rész lenmag és 1 rész méz.
Az így kapott keverék egy kicsit a mézes dióra emlékeztet. Ha szilárdabb, akkor célszerű lapossá elnyújtani, és száradás után szinte törhető. Ha lágyabb, akkor jól zárható kis csatos üvegben célszerű tartani, és kiskanállal lehet kikanalazni.

JAVASOLT ADAG

Egészséges embernek naponta 3-szor egy evőkanállal kell fogyasztani, önállóan vagy a vegetáriánus diéta receptjei szerint. A lenolaj napi ajánlott mennyisége egészséges felnőtt ember számára 1-2 evőkanál. (15-30 g) A kb. 1/3 részarányban lenolajat tartalmazó körözöttből napi 3 evőkanál egy evőkanál lenolaj fogyasztást jelent. Gyengélkedő, vagy beteg embernek napjában többször kell fogyasztani a körözöttből. A lenolaj terápiás adagja napi 70-80 g. De Dr. Budwig beteg ember számára az első nap 200-300 g-ot is adott, melynek felszívódását alkohol (pl. pezsgő) hozzá adásával gyorsította meg. 

AMIT ÉRDEMES MÉG SZEM ELŐTT TARTANI

  • • A lenmagot mindig frissen őrölve használjuk fel, mert 15 perc elteltével oxidálódik és nagymértékben csökkennek a számunkra hasznos összetevői. Mindig őrölve fogyasszuk, mert egészben a vastagbél kis redőibe ágyazódva gyulladást okozhat.
  • • A lenmag (olaj) mindig együtt fogyasztandó ként tartalmazó összetevőkben dús élelmiszerekkel (sajtok, dió, hagyma, póréhagyma, fokhagyma, metélőhagyma). A legjobb kombináció a lenmag és a túró (cottage chesse), vagy joghurt.
  • • Amikor a rákos sejtek szétesnek, mérgező anyagok szabadulnak fel, amelyeket el kell vezetni a szervezetből. Ezért szükséges a lenmag kúrával párhuzamosan céklalevet fogyasztani (cékla, sárgarépa, alma keveréke kiváló immunerősítő, mindenkinek fogyasztania kellene)
  • • A lenmag kúra folyamatát és eredményét azzal segíthetjük, hogy teljesen kiiktatjuk a cukrot, illetve állati eredetű zsírokat, minimumra csökkentjük a húsfogyasztást, valamint egyidejűleg a szétválasztó étrend elveit is érdemes követnünk, kicsit tehermentesítve ezzel az emésztést. Több „élő”, vagyis nyers zöldség és gyümölcsfélét fogyasszunk.

Természetesen a Józan Észt soha nem szabad kikapcsolni!
Ezért minden egyes esetben egyéni mérlegelés szükséges. Pl. ha valakinek agydaganata van, akkor a koponya zárt térfogata miatt mérlegelni kell a daganat növekedési sebességét és az alkalmazott terápia hatását, és lehet, hogy ki kell venni a daganatot, hogy időhöz juthassunk.

Ennek a módszereknek is sok formája van. Nincs üdvözítő megoldás. Mindegyik ember egyéni, különleges, egyedi gyógyítást igényel. A súlyos betegségben szenvedők a teljes Budwig diétát tanulmányozzák!

ÉRDEMES MEGÉRTENI A MŰKÖDÉSÉT, HOGY JÓL CSINÁLJUK

Anélkül, hogy belemerülnénk a zsírok szerkezeti képletének ismertetésébe, röviden: a zsírok két vége különös tulajdonságot ad a zsíroknak, mert a metil vég vízben, a karboxil vég pedig olajban nem oldódik. a zsírok egyik végét a metil gyök (CH3) a másik végét pedig a karboxil gyök zárja le (COOH). A kettő közötti lánc, különböző számú (CH2) blokkból áll. Lenolaj esetében a szénatomok száma 18.  A metil gyöktől számolva a 3 és 4 szénatom között kettős kötés van. Ez a vegyület az Omega 3. (Ha a kötés a 6. és 7. szénatom között van, akkor Omega 6-ról beszélünk.) Ez a kettős kötés elektron felesleget jelent, azaz negatív töltést. A túróban levő kéntartalmú fehérje pedig pozitív töltésű, így vonzás lép fel közöttük, és kialakul egy olyan vegyület, mely vízben oldhatóvá teszi a lenmagolajat. (Ezért kell alaposan, géppel elkeverni, hogy ez a vegyi kötés létrejöhessen.) Az így keletkezett lipoprotein teszi lehetővé azt, hogy a lenmagolaj (Omega 3) nem a bélboholy nyirok ágán, ahol zsírok szívódnak fel, hanem a vénás ágán, a vizes oldatok mezsgyéjén szívódik fel. Így kis méretük és vízoldhatóságuk révén a kisméretű kapillárisokon át, mindenhova eljuthatnak.

A lenmagolaj  az egyetlen olajfajta, amely több n-3 zsírsavat tartalmaz, mint n-6-ot. Tehát az olajak többségével ellentétben, a legnagyobb mennyiségben tartalmazza az alfa-linolénsavat (ALA), amely szintén esszenciális zsírsav. Ez az omega-3 zsírsav – előanyaga, amely nemcsak egészségünk megőrzéséhez fontos, de létfontosságú is. A szervezet ezek egy részéből jótékony prosztaglandinokat állít elő, amelyek képesek elpusztítani a daganatos sejteket. Az ALA hiánya (ami jellemző a nyugati – helytelen étkezési szokásokra) felelős a káros enzimek, az oxidázok képződéséért, amelyek beindítják a daganatok növekedését, valamint sok krónikus zavar okozói. (Csak érdekességként, az omega 3-6 helyes beviteli aránya 1:3, 1:5. A napraforgó olaj 1:120, az olíva 1:11, a repce olaj a legegészségesebb, 1:2 arányban tartalmazza ezeket.)

A lignánok a lenmag héjának legfontosabb összetevői. Az élelmiszerek közül a lenmag a leggazdagabb lignánforrás. A lenmag a többi növényi eredetű táplálékkal szemben 100-szoros mennyiséget tartalmaz belőle. Csakhogy a lenmag sajtolása folyamán a lignánok kb. 98%-a eltávolítódik. Bizonyos gyártók a lignánokat visszateszik az olajba, de sokan nem. Figyelje a címkéket – azon olaj használata a legegészségesebb, amelybe a lignánokat visszapótolták. Ezek a fitovegyületek családjába tartoznak, amelyek napjainkban sok kutató figyelmét keltették fel. A lignánoknak antioxidáns hatásuk van, és kiderült, hogy jelentős a hatásuk az anyagcserére, valamint az ösztrogén hormon működésére is. A szervezetben enyhe ösztrogénként hatnak, és a test saját, erősebb ösztrogénje ellen is fejtenek ki hatást. A bélben található baktériumok a lignánokat enterolaktonra és enterodiolra alakítják, amelyek a bélfalon át felszívódva a vérárammal a szövetekhez kerülnek. A mell, valamint a petefészek és a méh sejtjeiben kötődnek a hormon receptorokhoz, és így csökkentik az emberi ösztrogén túlzott hatását. Kiderült, hogy az enterolakton elégséges vérszintje csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Pl. Dr. Lillian Thompson a Torontói Egyetemről olyan nőkön végzett kutatást, akiknél frissen diagnosztizálták a mellrákot. Ezek a nők aztán naponta kaptak a táplálékukhoz őrölt lenmagot (25g). A diagnózis és a műtét ideje között átlagosan három hét telt el, és a lenmag kúra eredménye túlszárnyalt az elvárásokon. A műtét folyamán, ahogy az orvosok a daganatot eltávolították, arra lettek figyelmesek, hogy mérete jelentősen csökkent a lenmag hatására.

A rost úgyszintén jelentős szerepet tölt be a rák kialakulási kockázatának csökkentésében. Leköti a káros vegyi anyagokat, segíti a bélműködést. 

Olvass tovább

MEDITERRÁN DIÉTA

Az emberekben – szerte a világon – egyre inkább erősödik az egészségesebb életmód és a jobb életminőség utáni vágy. A kielégítő egészségi állapot egyik kulcsa, a helyes táplálkozás. A számos lehetőség közül az egyik klasszikus példa, a mediterrán étrend. Ebben az olívaolaj fogyasztásnak alapvető szerepe van.

A földközi-tengeri országokban magasabb az átlagéletkor (mint pl. Észak-Európában vagy az Egyesült Államokban). A hagyományos mediterrán étrend alapja, a bőséges friss zöldség, a gyümölcs, hüvelyesek és hal fogyasztás, melyek elkészítéséhez olíva olajat használnak. A déli országokban kétszer annyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint nálunk. Emellett a nyers zöldségfogyasztás aránya is jóval magasabb.

Hogy mi garantálja a mediterrán diéta egészségóvó hatását?
Elsősorban az olíva olaj egyszerű, telítetlen zsírsavai és annak magas E vitamin tartalma (antioxidáns), valamint a gabonafélék és azok származékai, a magas rost tartalom, a zöldség- és gyümölcsfélék, és az omega 3 zsírsavakban gazdag halak fogyasztása.
A rostban gazdag, de kalóriában szegény élelmiszerekkel nem csupán karcsúak maradhatunk, de ezek a táplálékok segítenek a betegségek megelőzésében is.
A diéta a következő arányokat javasolja:

A mediterrán diéta javasolt ételei:

1. csoport (40%): A tészta, rizs, kenyér, burgonya és más gabonafélék (kukorica, árpa, zab, tönköly, stb.) könnyen hasznosítható energiaforrások. Elengedhetetlen fontosságú táplálékok ezek az idegrendszer és az izomzat megfelelő működéséhez, a vörös vértestek képződéséhez. A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér és a durumbúzából készült tészta, gazdag rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban.
A gabonafélékben jelen levő proteinek korántsem olyan minőségűek, mint az ötös csoportban lévők, de a hüvelyesekkel együtt fogyasztva közel olyan fehérje bevitelt garantálnak, mint amit állati eredetű fehérjék fogyasztásával érhetünk el.

2. csoport (35%): Az A-vitamin forrását jelentő zöldségek, gyümölcsök (kajszibarack, cékla, brokkoli, répa, cikória, endivia-saláta, fejes saláta, sárgadinnye, őszibarack, paprika, sütőtök, stb.) Rostokat, ásványi anyagokat, vizet és gyümölcscukrot tartalmaznak.
A C-vitamin forrását jelentő zöldségek, gyümölcsök: mint a narancs, brokkoli, karfiol, eper, málna, citrom, mandarin, paprika, paradicsom, grapefruit, stb.

Ide tartoznak a hüvelyesekből készült ételek jellegzetes táplálékai a mediterrán táplálkozásnak. Különböző, tápanyagokban gazdag ez a táplálékcsoport (fehérje, keményítő, B vitamin, rost, vas és kálcium), tésztával, rizzsel, kenyérrel fogyasztva olyan “egytálétel”-t kapunk, mely helyettesítheti a húst (a vegetáriánus táplálkozás követőinek, kiváló fehérje forrást biztosítanak a hüvelyesek).

3. csoport (20%): A tej és tejtermékek. E csoport elemei tartalmaznak proteineket, vitaminokat, foszfort és zsírokat is.

Főleg hal, hús (általában szárnyasok, kevés vörös hús) és a tojás kiváló fehérjék, melyek B vitamin, vas és nyomelem forrást jelentenek.
A hús fogyasztását heti három-négy alkalommal engedi, a magas telített zsírsav tartalma miatt. Hal és hús helyett lehet alacsony kalória tartalmú sajtokat fogyasztani (kenhető krémsajtok, a mozzarella, és lágy sajtok, a tehén- és juhtúró).

Ebbe a csoportba sorolandóak az állati és növényi eredetű zsírok (ez többnyire olíva olajat jelent). Telített és telítetlen zsírsavakat különböztetünk meg. Az elfogyasztott napi zsír mennyisége, nem haladhatja meg a napi energia bevitel 25%-át.

4. csoport (5%): Édességek. Ezek is általában valamilyen friss gyümölcsből készülnek.
Más, cukros édességeket, csak heti 2-3 alkalommal javasolja.

Olvass tovább

AZ OLÍVAOLAJRÓL

Itt muszáj megjegyeznem, hogy a magyar konyha által használt repceolaj ugyan olyan jó – ha nem jobb – táplálkozási szempontból, mint az olívaolaj! Valamiért sajnos ez szinte eltűnt az alap élelmiszereink közül, legtöbbször csak a “bio” polcokon találkozunk vele.

Számos vizsgálat eredménye szerint az olívaolaj – a telített zsírsavakban gazdag zsírokat helyettesítve – sok egészségkárosító tényezőt kiküszöböl. Az elfogyasztott zsír típusa, illetve az étrend zsírsavösszetétele, alapvető fontosságú az egészség megőrzése szempontjából.
Az olívaolaj telítetlen zsírsavai védelmet jelentenek az érrendszer számára az elmeszesedéssel szemben. Fogyasztása ezért kifejezetten előnyös az érrendszeri megbetegedések-, a trombózis (vérrög képződés) és a magas vérnyomás megelőzésére.
Napi négy-öt evőkanálnyi olívaolaj fogyasztása, javítja az infarktuson átesett betegek vérképét.
Az olívaolaj nagy mennyiségben tartalmaz antioxidáns hatású, természetes anyagot is (E-vitamin, polifenolok).
Az extra szűz olívaolaj használata képes csökkenteni, a sejtek oxidációs folyamatait, hatására ellenállóbbá válik a sejtmembrán, ezáltal a sejtek védettebbek, az ún. szabadgyökök támadásával szemben.

A kereskedelemben beszerezhető olajak zsírsav összetételét a következő táblázat tartalmazza:

Az olívaolajat fénytől védve, sötét üvegben, vagy sötét helyen ajánlott tárolni. Ideális tárolási hőmérséklete 14–16°C, maximum 20°C. Lehetőleg ne tartsuk hűtőszekrényben, mert könnyen megdermed. Használat előtt mindig meg kell várni, míg az olaj átveszi a szobahőmérsékletet.

Az olívaolaj a melegítés során a többi olajtól eltérően viselkedik, ezért melegkonyhai használatra (sütésre, főzésre) is jól használható. Az olívaolaj 210 °C-on kezd „égni” (bomlani), míg a napraforgóolaj 170, a vaj pedig már 132 °C-on.
Az olívaolaj nagy oleinsavtartalma miatt még a többszöri melegítést, sütést is jól tűri, alig keletkezik belőle oxidációs melléktermék.
Lényeges azonban, hogy ne hevítsük túl, és többszöri használat esetén pedig mindig szűrjük át.

Az olívaolajnak származási helyétől függően más és más az aromája. (A legnagyobb olívaolaj-termelők: Spanyolország és Olaszország.)

Olvass tovább

MAGYAR KONYHA

Sokan úgy vélekednek, hogy a magyar konyha rossz és egészségtelen. Ez persze így nem igaz.

A hibái a múltban keresendők. A századfordulón más szokások voltak, más életfeltételek között éltek az emberek. Zömmel kemény fizikai munkát végezetek. Földet műveltek, állatot tenyésztettek, gyakran távol a lakóhelyüktől. Magas energiatartalmú ételeiket, kis számú, de bőséges étkezések formájában kényszerültek elfogyasztani. A második világháború után megváltoztak az életviszonyok és ehhez jött még a növényvédő, gyomirtó szerek használata, a cukor fogyasztás növekedése.

Az új életvitelhez valóban sok zsírt, cukrot, vegyszert tartalmazott konyhánk. Az életvitel megváltozásával a mi konyhánk is  megújult (ahogy a többi országé is átalakult az utolsó fél évszázadban). Kis változtatásokkal, a hagyományos ízek megtartásával, az élelmi rost növelésével azonban egészségessé is tehetjük. A hiba valójában nem a konyhánkban, hanem a rossz táplálkozási szokásainkban, a rossz életvitelben és gondolkodásban keresendő. 

A régi értékek közé tartozik a fokhagyma, hagyma fogyasztása és a választékos fűszerezés.

A fűszerek hagyományos párosítása nem véletlen.

Az egyes alapanyagokhoz bizonyos fűszereket párosítva, változik azok emészthetősége, felszívódása és így egészségünkre gyakorolt hatása is. Tehát nem csak kellemes ízt adnak az ételeknek, hanem gyógyhatással is rendelkeznek.

A paprikán és a borson kívül sok fűszert használ a magyar konyha: majoránna, ánizs, kömény, édeskömény, kakukkfű, kapor, zsálya, tárkony, borsikafű, koriander, mustármag, bazsalikom, boróka, rozmaring, lestyán, szurokfű, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.

Ezeket a népi gyógyászat betegségek gyógyítására használja.

A magyar konyha nem csak “gulyás, pörkölt és töltött káposzta”, a hal, sok főzelék és zöldséges étel is jelen van. Ha fellapozunk egy század eleji szakácskönyvet, elcsodálkozunk milyen gazdag gasztronómiánk. Nem marad el semmiben más nemzetek “egészséges” konyhájától.

A régi magyar receptek nagy értéket képviselnek.

Olvass tovább

Vissza a lap tetejére